Skip to main content

Digitális detox - tapasztalatok


Ha röviden kellene írni - jó volt. 

Hosszabban is jó volt. Ahogy írtam is az előkészületeknél, nagyon sok mindenre használjuk már a telefont, és az online jelenlét napi életünk része lett. Ezért is készültem előre bizonyos dolgokkal, és ezért is választottam egy 3 napos, hosszú hétvégét erre.

Sikerült betartanom az ígéretet magamnak: 5 napig rá sem néztem a Facebookra és az Instagramra, ahol aktív(abb) vagyok. Eleinte szinte automatikusan nyomtam volna az alkalmazás ikonra, de sikerült időben megálljt parancsolni az ujjamnak. Megszokások, oh! 

Nem gugliztam bármit, igazából semmit. Ez azért nagy teljesítmény, mert ahogy észrevettem, nagyon sok információt a neten keresek. Ezeknek egy része mondhatni felesleges... 

Elindultuk mégis egy tokaji autózásra, ami odafelé sima ügy volt, mert a főútvonalon mentünk, visszafelé azonban a "kalandosabb" utat választottam, GPS nélkül, mert, emlékszem én, sokat jártunk arra. No. Igen. Általában odafelé mentünk a kertek alatt, így egy kanyart elvétettem, és Nagyhalászon keresztül értünk haza. Onnan csukott szemmel is hazatalálok, annyit jártam arrafelé nemrégiben is. És nagyon jól esett a vezetés, régen vezettem egyben ennyi kilométert. És igen, van térképem az autóban, az a múltszázadi, hagyományos, papír. De nem vettem elő, mert nagyon nem tévedhettünk el, ezt tudtam. Tokajban sétáltunk, nem fotóztam, amit nehéz volt megállni. 

Ezen kívül egészen nyugalmasra sikerült itthon a detox. Valahogy több terem volt. Nem tudom igazán leírni, azt éreztem, hogy többet és könnyebben gondolkodtam, jobban tudtam figyelni. Nem néztem semmit, filmet sem, rádiót ritkán hallgattam, elég is volt a hírekből annyi. 

Néha rám tört, mit hallgatnék szívesen. Ezek közül a legextrémebb Viszockij volt. Fogalmam sincs, honnan jutott eszembe, nem állandó a repertoáromon. Miután letelt az öt nap, hallgattam pár dalt tőle a YouTube-on. Filmek közül régi magyar gyerekfilmeket néztem volna, a detox után nem éreztem erre nagy késztetést. 

Összességében nem maradtam le semmiről. Nyilván én online is dolgozom, tájékoztatok, marketingelek, eladok, veszek, olvasok, szóval teljesen nem tudok lekapcsolódni. Azt a szokást azonban megtartottam, hogy a telefont jó messze töltöm éjjel, reggel hagyok időt magamnak gondolkodni, jógázni, álmodozni, mielőtt bekapcsolom. Sétálni telefon nélkül megyek már általában. Ugyan néha jó lenne megörökíteni egy-egy pillanatot, de kárpótol a szabadság érzése, hogy nem kell felvenni a telefont, nem kell üzenetekre azonnal válaszolni, és csak én tudom, merre járok. 

Comments

Popular posts from this blog

Viasztechnika / Wax technique

Egyik kedvenc sálam. Viasztechnikával készült, ami elég macerás, mert többször kell festeni, viaszozni, majd jó hosszan vasalni. De megéri! Lényege, hogy ahol viasszal lefedjük az anyagot, ott a festék nem tudja befogni. Legelőször felvisszük az alapszínt vagy színeket, majd viaszréteg következik (a képen jól láthatók az ecsetvonások, amit egy durva szőrű ecsettel húztam). Aztán megint jöhet festék és megint viasz, tetszés szerint. A festék száradása után jöhet a vasalás, jó alaposan, míg az utolsó csepp viaszt ki nem vasaltuk. Mosás, szárítás. Sajnos fázisfotókat nem készítettem, de ezt a technikát Izabella Whitworth weboldalán nagyon jól elsajátíthatjuk. A fotók még azok számára is iránymutatóak, akik nem értik az instrukciókat. (Fontos megjegyezni, amit Izabella is említ, hogy a viaszvasalás közben jól szellőző helyen tartózkodjunk. Valamint a forró viasszal óvatosan bánjunk. Én ennél a kendőnél ú.n. hideg-viaszt használtam. Előnye, hogy nem kell melegíteni, hátránya, hogy nem ann

Eszközök, technikák a művészetterápiában

     Milyen eszközöket, technikákat használunk a képzőművészeti terápiában?      A  különféle technikáknak más-más hatása van a pszichére, ezért többféle technikát kipróbálunk, a művészetterapeuta pedig célirányosan is használhatja egyéni foglalkozásokon a különféle eszközöket.  A művészetterápiában a fő hangsúly az improvizáción van. Jobbára az érzelmekkel dolgozunk egy-egy foglalkozás alatt. Valószínűleg ha a technikákat említjük legtöbbünknek a vízfesték jut az eszükbe. Valóban ez az egyik technika, amit sokat használunk, amit azonban esetleg nem tudnak róla sokan, hogy ez képes a legtöbb érzelmet megmozgatni bennünk. Valamint, hogy nehezen kontrollálható, főleg, ha sok vizet használunk.  A festék folyik, fut, néha határok nélkül. Nehéz keretek között tartani. Éppen ezért az olyan emberek számára, akik korlátokhoz vannak szokva, nem elég rugalmasak, akik az érzelmeiket elnyomják, nem tudják kommunikálni, ijesztő lehet elsőre ez az eszköz. Viszont pont ezért gyógyító is rájuk nézve,

Átlagos szombat reggeli tűnődés

Megtaláltam egy régi írásom a fészbúkon. Akkoriban sokat írtam. Ilyesmit. Vannak korszakok, ez ilyen volt. Mostanában csak magamban tűnődöm ilyesmiken, pedig milyen jó visszaolvasni.  6 éve egy szombat reggelen...  Ott kezdődött, hogy reggel elolvastam egy csomó okosságot a neten. (Egyébként nem, mert valahol egy távoli galaxisban, Istentudja kinek a gondolatával, de ha itt kezdeném, nem bírná el a fészbúk egész tárhelye sem.) Szóval olvastam életekről. Szerelemről, gazdagságról, szegénységről, boldogulásról. Valahol olvastam, hogy sors. Hogy eleve elrendelés. Szabad akarat. Mit tehetek, mit nem.  Aztán, még pizsiben - nem, nem a Snoopysban, mielőtt kérdeznéd -, kimentem gyomlálni, söprögetni, bóklászni a kertbe. Ott Bélánk nagy erőkkel próbált levadászni a szivarfa legtetején egy verebet. Majd kettőt, miután egy másik is látta, milyen jó móka hülyét csinálni egy macskából. Mert ugye nem kérdés, hogy kiröhögték Bélát, továbbugráltak, repkedtek, mire ő kigondolta, hogy ugrik.  Valahogy