A kékberzseny – logwood, Haematoxylum campechianum, Közép-Amerikában és a karibi térség szigetvilágában honos. Európába, mint festékanyag a 16. században került.
Nehéz és
rendkívül kemény fa. Egykor fontos fekete festékforrás volt, amelyet a vörös
gesztből nyernek, és amelyet ma is a hematoxilin szövettani festék forrásaként
használnak. (A hematoxilin a szövettanban és patológiában leggyakrabban
alkalmazott, természetes eredetű (börzsönyfa) sejtmagfesték, amely a savas
sejtmagi struktúrákat (DNS, RNS) kék-ibolyaszínűre festi. Általában eozinnal
(H&E festés) kombinálva használják a szöveti minták mikroszkópos
kontrasztjának növelésére, lehetővé téve a sejtek és struktúrák részletes
vizsgálatát.)
A kékberzseny,
ahogy a nevében is benne van, kékre is tud festeni, azonban ennek a színnek az
eléréséhez különféle pácokra van szükségünk. Lila és fekete szín is előállítható
a berzsenyfa segítségével. A 17-19. században a fekete színt leginkább ennek a
fának a segítségével állították elő. A
mosást jól tűri, azonban fényre szintén kicsit érzékeny, mint a brazilfa. Tehát
közvetlen napfénytől lehetőleg óvjuk.
Mivel szeretem a
kék színt, ezért nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a kísérletezésbe, tanulásba,
és hamar sikerélményem is lett. A fekete színt még nem próbáltam előállítani
ennek a festőnövénynek a segítségével, de ami késik, nem múlik. Viszont lila
kendőm már lett.
Az alábbi hernyóselyem kendők, sálak a kékberzseny segítségével készültek.
Comments