Skip to main content

Újrakezdés, fogadalmak és Azori szigetek

Nem, nem azért, mert január van. Hanem, mert most érett meg sok minden bennem, körülöttem. 

A fészbúk és insta(gram) előtti időkben bizony, blogoltunk. Hogy jobb volt-e vagy sem? Pro és kontra vannak érveim, ahogy a szakembereknek is, így olvasom mostanában. Mindenesetre itt vagyok ismét, van blogom, és nem félek használni!

Fogadalmat nem teszek. Azt viszont éreztem már rég, hogy hiányzik az írás. Régen olyan sokat írtam, mostanában egyre több téma lenne, amiről tudnék. Megteszik ezt mások is, igen. Lehet, hogy amit én írok, az elvész a nagy online éterben. De nekem megmarad. Ez már nyereség.

Szóval HELLO 2019. Hogy köszöntöttelek? Portugáliában természetesen. Íme pár kép az Azori szigetekről, ahová muszáj visszatérnem, mert csodás. 

És mutatok egy ékszert is, amit az ott beszerzett vulkanikus eredetű homokkal díszítettem. Ez egy új vonal, ami mostani utazásom kapcsán született.

Hihetetlenül inspiráló számomra az óceán. Igazán nem tudom megmagyarázni, miért vonz a nagy víz ennyire, de kitisztítja a tüdőm, lecsendesíti a gondolataim és átmossa a lelkem. Aztán egyszer csak előbukkan egy ötlet, megformálódik valami a kezeim között. Legyen az selyem, akvarell, sál, ékszer... A hangulatot, az érzést őrzöm magamban, majd a megfelelő pillanatban előveszem, és igyekszem átadni. 

Sikerül? Ezt döntsék el a nézők. 












Comments

Tipitá said…
Üdv itt is! Hasonló érzéseim vannak. Na nem a szigetekkel kapcsolatban, mert ott még nem jártam :) , de a blogírásról. :)
Molnár Móni said…
Hahó! :) Igen, és milyen jó, hogy nem fogadtam meg, hogy hetente írok valamit! :D No, de most érik valami! :)

Popular posts from this blog

Viasztechnika / Wax technique

Egyik kedvenc sálam. Viasztechnikával készült, ami elég macerás, mert többször kell festeni, viaszozni, majd jó hosszan vasalni. De megéri! Lényege, hogy ahol viasszal lefedjük az anyagot, ott a festék nem tudja befogni. Legelőször felvisszük az alapszínt vagy színeket, majd viaszréteg következik (a képen jól láthatók az ecsetvonások, amit egy durva szőrű ecsettel húztam). Aztán megint jöhet festék és megint viasz, tetszés szerint. A festék száradása után jöhet a vasalás, jó alaposan, míg az utolsó csepp viaszt ki nem vasaltuk. Mosás, szárítás. Sajnos fázisfotókat nem készítettem, de ezt a technikát Izabella Whitworth weboldalán nagyon jól elsajátíthatjuk. A fotók még azok számára is iránymutatóak, akik nem értik az instrukciókat. (Fontos megjegyezni, amit Izabella is említ, hogy a viaszvasalás közben jól szellőző helyen tartózkodjunk. Valamint a forró viasszal óvatosan bánjunk. Én ennél a kendőnél ú.n. hideg-viaszt használtam. Előnye, hogy nem kell melegíteni, hátránya, hogy nem ann

Eszközök, technikák a művészetterápiában

     Milyen eszközöket, technikákat használunk a képzőművészeti terápiában?      A  különféle technikáknak más-más hatása van a pszichére, ezért többféle technikát kipróbálunk, a művészetterapeuta pedig célirányosan is használhatja egyéni foglalkozásokon a különféle eszközöket.  A művészetterápiában a fő hangsúly az improvizáción van. Jobbára az érzelmekkel dolgozunk egy-egy foglalkozás alatt. Valószínűleg ha a technikákat említjük legtöbbünknek a vízfesték jut az eszükbe. Valóban ez az egyik technika, amit sokat használunk, amit azonban esetleg nem tudnak róla sokan, hogy ez képes a legtöbb érzelmet megmozgatni bennünk. Valamint, hogy nehezen kontrollálható, főleg, ha sok vizet használunk.  A festék folyik, fut, néha határok nélkül. Nehéz keretek között tartani. Éppen ezért az olyan emberek számára, akik korlátokhoz vannak szokva, nem elég rugalmasak, akik az érzelmeiket elnyomják, nem tudják kommunikálni, ijesztő lehet elsőre ez az eszköz. Viszont pont ezért gyógyító is rájuk nézve,

Átlagos szombat reggeli tűnődés

Megtaláltam egy régi írásom a fészbúkon. Akkoriban sokat írtam. Ilyesmit. Vannak korszakok, ez ilyen volt. Mostanában csak magamban tűnődöm ilyesmiken, pedig milyen jó visszaolvasni.  6 éve egy szombat reggelen...  Ott kezdődött, hogy reggel elolvastam egy csomó okosságot a neten. (Egyébként nem, mert valahol egy távoli galaxisban, Istentudja kinek a gondolatával, de ha itt kezdeném, nem bírná el a fészbúk egész tárhelye sem.) Szóval olvastam életekről. Szerelemről, gazdagságról, szegénységről, boldogulásról. Valahol olvastam, hogy sors. Hogy eleve elrendelés. Szabad akarat. Mit tehetek, mit nem.  Aztán, még pizsiben - nem, nem a Snoopysban, mielőtt kérdeznéd -, kimentem gyomlálni, söprögetni, bóklászni a kertbe. Ott Bélánk nagy erőkkel próbált levadászni a szivarfa legtetején egy verebet. Majd kettőt, miután egy másik is látta, milyen jó móka hülyét csinálni egy macskából. Mert ugye nem kérdés, hogy kiröhögték Bélát, továbbugráltak, repkedtek, mire ő kigondolta, hogy ugrik.  Valahogy